Résdobok

A résdobokról:

A résdob egy ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Annak ellenére, hogy dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, de hangzása, megszólaltatási módja és funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob a megütés helyétől függően egy, kettő vagy több, különböző magasságú hangot tud kiadni. Méretei változóak: a legnagyobb résdobok akár hat méter hosszúak és két méter szélesek is lehetnek, míg a legkisebbek arasznyiak vagy még apróbbak.

A résdobok felépítése és működése

A résdob egy kivájt, üreges fatestből (vagy bambusz-, esetleg fémcsőből) áll, amelynek felületén egy vagy több hosszúkás hasíték, rés található. Ez a rés kettős feladatot lát el: egyrészt a hangszer testét olyan módon gyengíti meg, hogy az szabadabban tudjon rezgéseket végezni, másrészt az üregrezonátor létrehozásával a belső üreget megnyitva erősíti a hangot. A megfelelően összehangolt test- és üreghangok révén a test megütésekor létrejövő rezgések nagy intenzitású hangként sugároznak ki. A nagyobb résdobok hangja akár 5–10 kilométerre is elhallatszik, így jelzésre, sőt üzenetek közvetítésére is alkalmasak. Az ilyen résdobokat beszélő dobnak is nevezik.

Résdob megszólaltatási módok

A résdobot legtöbbször verővel szólaltatják meg, de bizonyos ősibb hangszertípusoknál a hangkeltés lábbal, dobbantással történik.

A résdob történeti és földrajzi elterjedése

A résdobokat eredetileg Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, Óceániában, Délkelet-Ázsiában és a Távol-Keleten használták. Egyes típusai ma már sztenderd hangszerei a nyugati komoly- és könnyűzenének is.

Afrikai Résdobok

Afrikában az egyenlítői övezet népeire jellemző leginkább a résdob használata. A hangszer sokféle alakban fordul elő: hengeres, trapéz alakú, állatformájú, tulipán-, félhold-, kifli- és csónakformában. Általában egyetlen keskeny rés található rajta, amely a hangszer egész hosszán végigfut, és ennek két peremét, „ajkát” lehet verővel megütni. A két ajak eltérő hangmagasságot ad ki, mivel a falvastagság különböző. Az afrikai résdobok fából készülnek, és gyakran üzenetek továbbítására használják, a kisebbeket tánc kíséretére vagy rituális célokra.

Amerikai Résdobok

Amerikában a résdob neve navatl nyelven teponaztli, maja nyelven tunkul, purepecsa nyelven cuiringua. Az aztékok és maják H alakú réssel ellátott résdobja üreges fatörzsből készült, két nyelvszerű nyúlvánnyal. Az üreget a hangszer alján lévő nyíláson át mélyítették ki, és gumifejű verővel szólaltatták meg. Az Amazonasi népek hengeres formájú résdobokat használnak, amelyek üzenetek továbbítására szolgálnak.

Óceániai Résdobok

Óceániában a hengeres formájú, hosszanti réssel ellátott résdobok gyakoriak, amelyeket fatörzsből faragnak ki. Új-Guineában és a Fidzsi-szigeteken is elterjedtek, gyakran csónak- vagy vetélőformájúak, és üzenetek továbbítására szolgálnak. A kisebb méretű résdobok bambuszból készülnek.

Ázsiai Résdobok

Délkelet-Ázsiában a résdobok készülhetnek bambuszból vagy fából. Indonéziában a résdobok gyakran hím- vagy nőneműek, sőt néha kétneműek vagy fallosz-formájúak. A legváltozatosabb formájúak az ember formájú dobok. Kínában, Vietnámban, Koreában és Japánban a buddhista szerzetesek kis, gömbölyű formájú résdobokat ütögetnek szútráik recitálása közben.

Tudományos elnevezések

A résdobot a nemzetközi irodalomban sokféle névvel illetik, de egyik sem fedi le teljesen a meghatározást. Például angolul slit drum, slit gong, vagy wooden drum, németül Schlitztrommel, Schlitzpauke és Holztrommel. Magyarul leggyakrabban résdob, fadob, jelződob vagy beszélő dob néven ismerik.

A résdob egy sokoldalú, különböző kultúrákban elterjedt hangszer, amely különleges hangzásával és funkciójával hozzájárul a zenei sokszínűséghez. Eredetileg üzenetek továbbítására és ceremoniális célokra használták, de ma már a modern zene különböző stílusaiban is megtalálható.